Gyilkos felmeleged�s Brit kutat�k szerint, ha nem t�rt�nik gy�keres v�ltoz�s a l�gk�r elszennyez�s�vel kapcsolatban, akkor az �ghajlatv�ltoz�s oda vezethet, hogy sz�z �ven bel�l kipusztulhat az �let. Megism�tl�dhet az a 250 milli� �vvel bek�vetkezett katasztr�fa, amikor az �l�vil�g 95 sz�zal�ka elt�nt a F�ld sz�n�r�l. A felmeleged�s okozta biol�giai v�ltoz�sok m�r most sz�mos �llat- �s n�v�nyfajon kimutathat�k. A N�pszabads�gban megjelent cikk szerint a XXI. sz�zadra v�rhat� glob�lis felmeleged�s szinte teljesen elpuszt�thatja az �letet a F�ld�n. A brit tud�sok ezt a balj�s meg�llap�t�st arra alapozz�k, hogy a k�r�lbel�l 250 milli� �vvel bek�vetkezett sorozatos vulk�nkit�r�sek ugyanakkora m�rt�k� felmeleged�ssel j�rtak, mint ami a leveg�szennyez�s miatt erre a sz�zadra v�rhat�. Akkor a bolyg�nkon �l� fajoknak a 95 sz�zal�ka kipusztult, ennek ok�t egy�rtelm�en a nagyj�b�l 6�C-os felmeleged�sben l�tj�k, ami majdnem elt�ntette a f�ldi �letet. Az �gynevezett permi korszakban bek�vetkezett katasztr�f�t hatalmas vulk�ni kit�r�sekkel magyar�zz�k, amelyek miatt a feler�s�d�tt a napjainkban is tapasztalhat� �vegh�zhat�s. Az elk�peszt� m�ret� pusztul�st csup�n n�h�ny sz�razf�ldi faj �lte t�l, ez ut�n, pedig t�bb mint 100 milli� �vnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a biol�giai sokf�les�g a kor�bbi szintet el�rje. Egy a Nature c�m� tudom�nyos magazinban megjelent tanulm�ny szerint F�ld�nk l�gk�r�nek felmeleged�se m�ris �latok �s n�v�nyek sz�zait �rinti �s azt a r�mk�pet, vet�ti el�re, hogy n�h�ny �vtizeden bel�l sz�mos faj �r�kre elt�nhet. R�ad�sul a felmeleged�s m�r most kimutathat� k�vetkezm�nye, hogy bizonyos m�rs�kelt �vi n�v�ny- �s �llatfajt�k �vtizedenk�nt �tlagosan 5, 1 nappal biol�giai �r�juk el�tt j�rnak. A kutat�k felh�vt�k a figyelmet arra, hogy ha a 0, 5�C-os meleged�snek ilyen k�vetkezm�nyi vannak, akkor ellehet gondolkodni azon, hogy mekkora v�ltoz�sok k�vetkezhetnek be a 2100-ra j�solt 6�C-os kl�mav�ltoz�s eset�n. A tanulm�ny 143 felm�r�st �rt�kelt ki, amelyet a F�ld k�l�nb�z� pontjain v�geztek el 1473 �llat- �s n�v�nyfajon, illetve mikroorganizmusokon �s bakt�riumokon. Ez alapj�n kit�nt, hogy a vizsg�ltak k�z�l 1200 faj olyan biol�giai v�ltoz�sokon ment �t, amelyek a l�gk�r felmeleged�s�nek tudhat�k be. Az �ghajlatv�ltoz�s egy�rtelm� jelei k�z� sorolhat�, hogy tavaly t�len a k�lt�z� madarak k�z�l sokan m�g november v�g�n is a D�l-alf�ld�n tart�zkodtak. A szegedi Feh�r-tavon t�megesen fordultak el� a gulip�nok, havasi partfut�k �s a b�bicek, pedig ekkor m�r r�gen telel�helyeiken kellett volna lenni�k Ide vonatkozik az az MTI �ltal kiadott h�r is, miszerint a kl�mav�ltoz�s miatt el�rel�that�lag t�bb milli�rd ember nem fog tiszta iv�v�zhez jutni. Ek�zben a fejlett �llamokban tov�bb n� l�gszennyez�s m�rt�ke. A kor�bbi �g�rtek ellen�re Ausztr�lia, az Egyes�lt �llamok �s Kanada szennyez�anyag-kibocs�t�s�t egy�ltal�n nem fogta vissza. A mostani �vtizedben el�rel�that�lag 17 sz�zal�kkal fog n�vekedni a l�gszennyez�s. Az ipari nagyhatalmak emberek milli�inak �let�t vesz�lyezteti tiszt�n gazdas�gi megfontol�sok miatt. Tal�n az utols� perc, utols� m�sodperc�ben vagyunk, hogy megakad�lyozzuk a glob�lis m�ret� katasztr�f�t. Mindek�zben a vil�g m�g mindig teljes eg�sz�ben az �vegh�zhat�s�rt felel�s fosszilis energiaforr�sokt�l f�gg.