"Csalódni kell,hogy boldogok lehessünk.
Gyűlölni kell,hogy újbólszeressünk.
Kell tudni nevetni,kacagni,sirni.
Valakit megvetni,és újravisszahivni.
Csalódni kell százszor,csalódni ezerszer.
Hogy boldogok lehessünkEgyetlen egyszer!"


"Az én szívem kisóra,szerelem a rugója.
Mindig csak azt ketyegi:
Ezt a kislányt soha elnem felejti!

"Ne igyekezz nagylány lenni,
Maradj kislány mig lehet!
Ne markolj az élettől sokat,
Csak keveset!
Úgyis egyszer,évek múlva
Eszedbe jut sok emlék,
Könnyek között felsóhajtasz:
Bárcsak kislány lehetnék!"


Az emlékezéshez nem emlék,
hanem szeretet kell.
S akit szeretünk,
azt sosem feledjük el.


Az élet olyan, mit egy számtan óra,
Melyen osztunk, szorzunk, kivonunk.
Szeretnénk felelni, de nem lehet,
Mert vége az órának, az életnek.


A mosolygós élet
Távol legyen tőled
Kísérje léptedet
Gyászos emlékezet


"Két szó van a világon
Mindig és soha
Légy boldog mindig,
S boldogtalan soha."


"A nemes kő karcol,
De nem tűr karcolást.
A nemes szív vérzik,
Mintsem megsebezzen mást."


"Evezz, evezz az élet tengerén
Ki ne köss a bánat szigetén!
Legyen erőd tovább evezni,
S a boldogság szigetén kikötni."


Ne sírj kicsiny drága lélek,
Elmondom hogy mi az élet!
Semmiből majd nagyot nőni,
Sírva a világra jönni!
Lassan járni óvakodva,
Anya kézen támaszkodva,
Az A-B-C- és könyvet bujni,
Hazug csókot megtanulni!
Aztán feledni gyorsan,
Majd szeretni halálosan.
De az ember mégsem boldog,
Mert gyötrik ezer apro gondok,
A sors botjai vernek,
Felsir ismét a kisgyermek,
Lassan járni óvakodva,
De már botra támaszkodva.
Csipkés szemfödelet várni,
Békével a sírba szállni.
Ne sírj kicsiny drága lélek,
Hidd el nekem:
EZ AZ ÉLET


Eresz alá szállt egy veréb,
emlékkönyvbe ez is elég!


Evezz, evezz az élet tengerén, csak ki ne köss a bánat szigetén.
Legyne erőd tovább evezni, és a boldogság szigetén kikötni.


Ne hidd, hogy feledni tudsz!
Emlékkönyvbe néha belelapozz,
s a rég múlt idõn gondolkozz!
Régóta nem találkoztunk,
bár régen mindig együtt voltunk!
Emlékezz hát a jóra, szépre,
s lapozz bele az emlékkönyvbe!


Két hajó úszik az élet tengerén, az egyikben te ülsz,
a másikban én. A két hajó egymástól elszakad, de a mi
barátságunk örökre megmarad!


Versek az emlékkönyv elejére, vagy hátuljára:)

 Utolsó lapra írom nevemet, hogy utolsónak felejts el engemet!

Utolsó lapra írom a nevem, utolsó leszek ki téged elfelejt,
s hamajd a koporsóba ütik az utolsó szeget, felkiáltok ......., Isten  veled!

Irj bele szivvel
de ne piszkos kézze!

Én ide kapusnak nem állok.
hogy bejöhessenek a legjobb Barátok!

......... tulajdona
Ne fájjon rá senki foga!

Megnyitom emlékkönyved,kapuját
Beléphet rajta minden
Jóbarát!

Ki a könyvet ellopja szöges deszkán csúszon le a Pokolba!