Figo jogilag nem nagyon k�pzett, de nem is err�l h�res

A Luis Filipe Madeira Caeiro Figo n�vre hallgat� j�t�kos egy Lisszabon melletti kis kik�t�v�rosban, Almad�ban l�tta meg a napvil�got 1972. november 4-�n, �s b�r a telep�l�st a f�v�rost�l csak egy, a Tejo foly� kisz�lesed� torkolat�n �t�vel� h�d v�lasztja el, Figo nagyon sok�ig m�gsem j�rt Lisszabonban. A helyi iskol�ban tanult - egy�bk�nt kit�n�en -, �s minden szabadidej�t a k�rnyez� tereken, utc�kon t�lt�tte, ahol a hozz� hasonl� fiatalokkal k�shegyre men� futballcsat�kat v�vott nap mint nap.

Term�szetesen Fig�nak is az volt minden v�gya, hogy valamelyik nagycsapat labdar�g�ja legyen, de t�z�vesen sz�lei m�g nem engedt�k, hogy �tkeljen a h�don, �s valamelyik lisszaboni egyes�letn�l pr�b�ljon szerencs�t. �ppen ez�rt egy �vet a helyi Pastilhasban futballozott, �m amikor a klub anyagi neh�zs�gei miatt megsz�nt, nem volt mese: el kellett d�nteni, hogy a kis Luis melyik egyes�letben pr�b�lja ki mag�t.

Noha �desapja ink�bb a Benfic�val szimpatiz�lt, a csal�di tan�cs �gy d�nt�tt, hogy a m�sik nagy lisszaboni egyes�letn�l, a Sportingn�l jelentkezzenek, mivel a Gy�kok - ez tudniillik a klub beceneve - sokkal jobb ut�np�tl�ssal, futballiskol�val rendelkeznek, mint a Benfica. A z�ld-feh�rekn�l azonnal megl�tt�k a tehets�get a sr�cban, de nem akartak zs�kbamacsk�t venni, ez�rt ink�bb egy h�napos pr�baj�t�kra h�vt�k Fig�t. Ez az id� el�g volt ahhoz, hogy meggy�zze a klub vezet�it: �rdemes leigazolni a fi�t, �gy Figo tizenk�t �vesen a Sporting Lisboa j�t�kosa lett. Hozz� hasonl�an tehets�ges kort�rsai k�z� ker�lve Figo r�vid id� alatt hatalmasat fejl�d�tt, tagja lett a koroszt�lyos v�logatottaknak, amelyekkel egym�s ut�n aratta a gy�zelmeket. A c�meres mezt el�sz�r 1988. okt�ber 16-�n h�zta mag�ra egy U16-os Spanyolorsz�g-Portug�lia tal�lkoz�n, �s innent�l kihagyhatatlann� v�lt a nemzeti tizenegyb�l.

A portug�l v�logatott, soraiban Fig�val 1989-ben a 16 �ven aluliak D�ni�ban rendezett nem hivatalos Eur�pa-bajnoks�g�n v�gzett az els� helyen, �s ugyanezen koroszt�ly vil�gbajnoks�g�n Sk�ci�ban bronz�rmes lett, szint�n 1989-ben. Egy �vvel k�s�bb a tizennyolc �ven aluliakkal bejutott a kontinensviadal d�nt�j�be, ahol a Szovjetuni� csak tizenegyesekkel m�lta fel�l a portug�lokat. Ezt az Eb-t egy�bk�nt Magyarorsz�gon rendezt�k, �s a legjobb n�gy k�z� ker�l�s�rt a luzit�n csapat �ppen vel�nk, a h�zigazd�kkal m�rk�z�tt meg. A rendes j�t�kid�ben 1-1-es d�ntetlen sz�letett, �s a portug�lok csak tizenegyesekkel jutottak tov�bb. �rdemes lenne megvizsg�lni, hogy az akkor k�zel azonos j�t�ker�t k�pviselt k�t csapatb�l ki milyen karriert tudott k�s�bb befutni...

LUIS FILIPE MADEIRA CAEIRO FIGO Sz�letett: 1972. november 4., Almada, Portug�lia. M�retek: 180 cm, 75 kg. Posztja: jobbsz�ls�. Bajnoki deb�t�l�s: 1990. �prilis, a CS Mar�timo ellen. Els� bajnoki g�l: 1991. december 8., az SCU Torriense ellen. V�logatott deb�t�l�s: 1991. okt�ber 12., Luxemburg ellen. Els� v�lo-gatott g�l: 1992. november 11., Franciaorsz�g ellen. Eddigi sikerei: portug�l kupagy�ztes (1995), h�romszoros spanyol bajnok (1998, 1999, 2001), spanyol kupagy�ztes (1996), spanyol Szuperkupa-gy�ztes (2001), KEK-gy�ztes (1997), Aranylabd�s (2000). Klubp�lyafut�sa: 1989-1990 Sporting Lisboa 3 0 1990-1991 Sporting Lisboa 0 0 1991-1992 Sporting Lisboa 34 1 1992-1993 Sporting Lisboa 32 0 1993-1994 Sporting Lisboa 31 8 1994-1995 Sporting Lisboa 34 7 1995-1996 FC Barcelona 35 5 1996-1997 FC Barcelona 36 4 1997-1998 FC Barcelona 35 5 1998-1999 FC Barcelona 34 7 1999-2000 FC Barcelona 32 9 2000-2001 Real Madrid 34 9 Gondolta volna, hogy... ... kedvenc sz�n�szei Harrison Ford, Robert de Niro �s Sandra Bullock? Saj�t bevall�sa szerint Figo legink�bb a v�gj�t�kokat kedveli. ... Figo szerint ha a tanul�s mellett d�nt, �s nem k�telezi el mag�t a labdar�g�ssal, akkor diplom�s ember lehetne? Elmond�sa szerint ugyanis mindig j� tanul� volt. ... 1995 �s 2000 k�z�tt senki sem j�tszott n�la t�bb meccset az FC Barcelon�ban? Figo csak akkor maradt ki a csapatb�l, ha s�r�l�s vagy eltilt�s miatt nem l�phetett p�ly�ra.

Figo p�lyafut�s�nak eddigi legnagyobb sikere 1991-re dat�l�dik, amikor is a h�sz �ven aluliak vil�gbajnoks�g�t Portug�li�ban rendezt�k. A luzit�nok rendez�k�nt �s c�mv�d�k�nt is az es�lyesek k�z� tartoztak, �s nem is okoztak csal�d�st drukkereiknek, megnyert�k a torn�t. Ezzel az els� csapat lettek a vil�gon, amely meg tudta v�deni ifj�s�gi vil�gbajnoki c�m�t. A Lisszabonban rendezett fin�l�ban a brazilokat m�lt�k fel�l 130 ezer n�z� el�tt, �s a csapatban Fig�n k�v�l olyan j�t�kosok szerepeltek, mint Ru� Costa vagy Joao Pinto.

Ekkor term�szetesen m�r profi szerz�d�ssel rendelkezett, hiszen a Sporting tizenh�t �vesen kontraktust aj�nlott neki. A Gy�kok els� csapat�ban 1990 �prilis�ban mutatkozott be a CS Mar�timo ellen, �s a szezon h�tral�v� r�sz�ben m�g k�t tal�lkoz�n l�phetett p�ly�ra. Az 1990-91-es szezonban viszont egyetlen tal�lkoz�n sem szerepelt a feln�ttek k�z�tt. 1991 nyar�t�l v�gleg felker�lt a nagycsapatba, n�gy �ven kereszt�l kirobbanthatatlan volt a kezd� tizenegyb�l. A nagyv�logatottban val� bemutatkoz�sa sem k�sett sokat, a nemzeti tizenegyben 1991. okt�ber 12-�n l�pett el�sz�r p�ly�ra Luxemburg ellen. Ek�zben term�szetesen tagja maradt a koroszt�lyos v�logatottnak is, hiszen �letkora alapj�n m�g 1994-ben is szerepelhetett az ut�np�tl�scsapatban. Ebben az �vben a m�sodik helyen v�geztek a Franciaorsz�gban rendezett ut�np�tl�s Eb-n. Figo a k�l�nb�z� koroszt�lyos v�logatottakban �sszesen 61-szer szerepelt, �s tizenn�gy g�lt r�gott.

Az eredm�nyess�g eleinte nem volt jellemz� r� a Sportingban, mert b�r az 1991-92-es bajnoks�gban harmincn�gy, a k�vetkez� szezonban pedig harminck�t meccsen szerepelt, a k�t id�nyben �sszesen egyszer vette be az ellenfelek kapuj�t. A dologhoz persze az is hozz�tartozik, hogy a Sporting ekkoriban nem �ppen t�rt�nete legf�nyesebb id�szak�t �lte, hiszen a szurkol�k legnagyobb b�nat�ra m�r 1982 �ta nem nyert semmit, �s a pontvad�szatban pedig minduntalan az FC Porto �s a Benfica m�g� szorult. A helyzet 1993 nyar�n v�ltozott valamelyest, amikor az angol Bobby Robson lett a csapat edz�je. � m�r j�val t�mad�bb jelleg� feladattal b�zta meg Fig�t, aki �lt is a bizalommal, hiszen nyolc g�lig jutott. Noha a g�rda megint csak a harmadik lett a k�t nagy riv�lis m�g�tt, m�r bejutott a kupad�nt�be, ahol azonban a FC Port�t�l veres�get szenvedett. Robson a szezon v�gezt�vel �ppen a Port�ba szerz�d�tt, a Sporting �j edz�je pedig nem m�s lett, mint Carlos Queiros, aki mindenkin�l jobban ismerte Fig�t, hiszen kor�bban az ifj�s�gi v�logatott sz�vets�gi kapit�nya volt. Az � keze alatt Figo j�t�ka kiteljesedett, teljes�tm�ny�vel pedig felh�vta mag�ra a k�lf�ldi klubcsapatok figyelm�t is, de � semmik�ppen sem akarta �gy elhagyni a klubot, hogy ne nyerjen valamilyen tr�fe�t. Ez v�g�l 1995. j�nius 10-�n siker�lt, amikor a CS Mar�timo elleni kupad�nt�n 2-0-ra nyert a g�rda. Figo teh�t ugyanazon csapat ellen fejezte be lisszaboni p�lyafut�s�t, amely ellen elkezdte.

Ekkor m�r t�bb eur�pai �lcsapat is versenyt futott �rte, �s az akkori esem�nyek jelentik az egyetlen botr�nyosabb kit�r�t Figo karrierje sor�n. Kider�lt ugyanis, hogy mind a Juventushoz, mind pedig az AC Parm�hoz al��rt egy el�szerz�d�st, r�ad�sul id�k�zben el�g�rkezett a Barcelon�hoz is. A k�t olasz egyes�let a FIFA-hoz fordult jogorvoslat�rt, �s m�g az a lehet�s�g is felmer�lt, hogy Fig�t eltiltj�k. A talj�nok v�g�l is jobb bel�t�sra t�rtek, �s el�lltak kereset�kt�l, Figo pedig csatlakozhatott a katal�n klubhoz. Az Olasz Labdar�g�-sz�vets�g az�rt k�t �vre kiz�rta az olaszorsz�gi �tigazol�sokb�l, vagyis a Barca dupl�n is j�l j�rt: megszerzett egy kiv�l� labdar�g�t, �s azt is bebiztos�totta, hogy k�t esztendeig biztosan nem cs�b�tj�k el a Serie A-ba.

Fig�t Johan Cruyff akarta mindenk�ppen leigazolni a katal�nokhoz, mivel a holland szakember �gy gondolta, hogy az �ltala alkalmazott j�t�krendszerhez felt�tlen�l sz�ks�g van egy v�rbeli jobbsz�ls�re. Noha Figo kor�bbi posztja nem �ppen ez volt, de tulajdons�gai alapj�n ez a szerepk�r kit�n�en illett r�: gyors, rendk�v�l labdabiztos, r�g�technik�ja pedig eg�szen kiv�l�. Els�dleges feladata teh�t az el�k�sz�t�s lett, �s els� tal�lkoz�j�n, a m�sodik fordul�ban r�gt�n g�lpasszt is adott Meho Kodr�nak. A k�vetkez� m�rk�z�sen pedig m�r maga is betal�lt a kapuba a Real Zaragoza ellen�ben. Ez ut�bbi ugyan a szezon h�tral�v� r�sz�ben csak n�gyszer siker�lt neki, ennek ellen�re az egyik legjobb idegenl�gi�snak tartott�k a spanyol bajnoks�gban. A k�vetkez� szezonban r�ad�sul egy olyan edz� �rkezett a klubhoz Cruyff hely�re, aki tiszt�ban volt Figo k�pess�geivel, hiszen kor�bban m�r dolgozott vele: Bobby Robson. A portug�l j�t�kos feladata els�sorban megint az el�k�sz�t�s volt, de ha kellett, g�lt is szerzett. Mint p�ld�ul a Real Betis elleni kupad�nt�n, ahol a Barca az � tal�lat�val diadalmaskodott.

A portug�l igazi aranykora az FC Barcelon�n�l azonban Louis van Gaal �rkezt�vel k�sz�nt�tt be. A meglehet�sen arrog�ns holland szakember keze alatt a Barca j�t�koskerete k�t �v alatt szinte teljesen kicser�l�d�tt, �s m�r alig eml�keztetett a n�gy �vvel kor�bbi, Cruyff idej�ben szerepelt csapatra, de Figo egyed�lik�nt kihagyhatatlan maradt a kezd� tizenegyb�l. A Van Gaal �ltal alkalmazott taktika ide�lis volt a sz�m�ra, hiszen a volt Ajax-mester az amszterdami csapatn�l egyszer m�r bej�tt fel�ll�st alkalmazta, amelyben a sz�ls� csat�roknak rendk�v�l fontos szerep jut, r�ad�sul a kor�bbin�l t�bbsz�r ker�l a kapu el�. Egyik specialit�sa, hogy az oldalvonal mell�l elindulva befel� cselezi mag�t, majd a tizenhatos sark�hoz �rve a hossz� sarokba csavar. Ilyen g�l volt a Betis elleni kupad�nt�n szerzett tal�lata, hasonl�t szerzett 1998-ban a Real Madrid elleni derbin is.

Ami a v�logatottat illeti, ott sok�ig nem tudott olyan j� teljes�tm�nyt ny�jtani, mint klubcsapataiban. Az 1996-os Eur�pa-bajnoks�g selejtez�iben az osztr�kok ellen ugyan kimagasl�an j�tszott, gy�ztes g�lt szerzett, de a kontinensviadalon m�r nem tudta megmutatni, mire k�pes igaz�b�l. A France '98 selejtez�iben m�r sokkal jobban ment neki, hiszen a kvalifik�ci�s meccseken majdnem annyi g�lt szerzett, mint kor�bban �sszesen a nemzeti tizenegyben - n�gyszer volt eredm�nyes a vb-selejtez�k�n -, de egyed�l nem tudta eljuttatni csapat�t a mondi�lra. A legut�bbi Eb-selejtez�k�n azt�n csapatt�rsai is feln�ttek hozz�, �s Figo vez�rlet�vel - aki egyetlen meccset sem hagyott ki az Euro2000 fel� vezet� �ton - a luzit�nok megint kijutottak az Eur�pa-bajnoks�gra, ahol Figo kimagasl�an j� teljes�tm�nyt ny�jtott, �s a torna egyik legjobbja volt. R�gt�n az els� m�rk�z�sen, az angolok ellen a kontinensviadal egyik legszebb tal�lat�t szerezte, �m v�g�l a portug�lok, ha balszerencs�vel is, kiestek az el�d�nt�ben a franci�k ellen. Amikor az osztr�k j�t�kvezet�, G�nter Benk� meg�t�lte a gallok sz�m�ra a sorsd�nt� tizenegyest, Figo besokallt, levette mez�t, �s nemes egyszer�s�ggel m�g a tizenegyes elv�gz�se el�tt lement a p�ly�r�l.

Akkoriban m�g �gy t�nt, hogy a portug�l sohasem hagyja el Barcelon�t, ahol istenk�nt tisztelt�k, s�t, az a megtiszteltet�s �rte, hogy a centen�riumi �vben � lehetett a katal�n g�rda csapatkapit�nya. Tavaly ny�ron azonban szenz�ci�s dolog t�rt�nt, a Real Madrid eln�ki sz�k�re p�ly�z� Florentino P�rez bejelentette: el�szerz�d�st k�t�tt Fig�val, �s amennyiben �t v�lasztj�k meg president�nek, akkor a luzit�n vil�gklasszis Madridba k�lt�zik. Eleinte maga Figo is c�folta a dolgot, m�g egy nappal az eln�kv�laszt�s el�tt is, de v�g�l kider�lt, hogy P�reznek volt igaza. A transzfer 56,14 milli� doll�rba ker�lt a Realnak, de ez csak egy r�sze volt a k�lts�geknek: a portug�l fizet�se �vi 5,61 milli� doll�r, a szerz�d�sben szerepl� kiv�s�rl�si �sszeg pedig nem kevesebb, mint 168,4 milli�! A t�rt�ntek hat�s�ra kiss� megingott a kor�bban Fig�r�l kialakult k�p, amely szerint nem szeret a m�di�ban szerepelni, ink�bb hagyja, hogy a p�ly�n ny�jtott teljes�tm�nye besz�ljen helyette.

Sok minden napvil�got l�tott m�r err�l a transzferr�l, sokak szerint maga Figo sem akarta az �tigazol�st, csak �gy pr�b�lta zsarolni a Barca vezet�it egy magasabb fizet�s rem�ny�ben, de a helyzeten m�r nem lehetett v�ltoztatni: a portug�l a kir�lyi g�rda futballist�ja lett. Eleinte nem ment neki olyan j�l a j�t�k, �s a Barca elleni idegenbeli meccsen a Camp Nouban nem kis lelki megterhel�st kellett �t�lnie: a katal�nok fanatikusai minden egyes labda�rint�s�t kif�ty�lt�k, elk�peszt� t�ntet�st rendeztek ellene. Figo azonban ezt is kiheverte, �s az �v v�g�re ism�t mag�ra tal�lt. Remek j�t�k�nak k�sz�nhet�en a Real Madrid magabiztosan nyerte meg a bajnoks�got, Figo pedig szem�lyes elismer�sk�nt megkaphatta az Aranylabd�t.

Az az�ta eltelt egy �vben Figo olykor villogott, olykor elt�nt, de annak a r�gi elitnek (Rivaldo, Zidane stb.), ahova � tartozik, a portug�l az egyetlen tagja, amely es�llyel p�ly�zhat az �jabb elismer�sre. T�bbek k�z�tt p�ld�ul az�rt, mert vez�rlet�vel Portug�lia veretlen�l, h�t gy�zelemmel �s h�rom d�ntetlennel, mondhatni sim�n v�ltotta meg a rep�l�jegy�t a t�vol-keleti vil�gbajnoks�gra egy olyan csoportb�l, amelynek a szint�n kvalifik�l� �rorsz�g mellett Hollandia is tagja volt.